Dunafalva
Weboldal
Rang: község
Terület: 5789 hektár
Lakosság: 1003 fő
Lakások száma: 581
Telefonkörzet: 69
Irányítószám: 6513
Páratlan lehetőségeket rejt az idegenforgalom egyik legjövedelmezőbb ága, a természetbarát, azaz az ökoturizmus fejlesztése szempontjából Dunafalva. Festői zöld környezet, csend, horgászmekka, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Duna jobb partján hosszan elnyúló homokpad, a vele szembe lévő magas part látványa, számos avar, római és középkori emlék. Mindez csak néhány azon értékek közül, melyek még felfedezésre várnak.
A vendégszerető dunafalviak már hozzászoktak a kirándulókhoz és azok igényeihez, hiszen a falu határában több tucat, magántulajdonban lévő üdülő van. Nyaranta a Zöldpart-kempinget és strandot százával látogatják hazai és külföldi vendégek. Sokan a túlparti Baranyából (Dunaszekcsőről) jönnek át komppal, még többen saját motorcsónakkal vagy hajóval, esetleg bérelt kenuval, autóval Bajáról. A településen több mint 40 lakóház áll üresen, melyeket olcsón meg lehet vásárolni és a faluturizmus céljaira gondosan, stílusosan átalakítani. Elmer István polgármester évek óta ezen fáradozik. Biztatja a dunafalvi lakosokat, hogy rendezzenek be egy-egy kényelmes vendégszobát és építsenek fürdőszobát, mert a befektetés gyorsan megtérül. Rengeteg pihenni vágyó ember hajlandó leutazni ide Hollandiából, Nagy-Britanniából és Németországból, hogy megízlelje a helyi magyaros ételkülönlegességeket, a finom borokat, lovagoljon, vízisízzen, gyönyörködjön a tájvédelmi körzet állat- és növényvilágában. Fotószafarikra, alkotótáborok megszervezésére is eszményi lehetőségek kínálkoznak.
Aszfaltúton két irányból érhető el a falu: a töltésen Szeremle és Nagybaracska felől. Sajnos mindmáig az idegenforgalmi tervek csak papíron léteznek. Tíz évig dúlt déli szomszédainknál a polgárháború, mely miatt még ma is csak a legelszántabbak merészkednek el hazánk e déli csücskébe. Pedig ha két év múlva európai uniós taggá válunk, és addig sikerül hozzájutni a már sokszor ígéretesnek értékelt pályázatokhoz, akkor Dunafalva kiemelt szerepet tölt majd be a térség idegenforgalmi kínálatában. Fejlesztések nélkül a falu fokozatosan leépül, elöregszik. Zömében földművesek, állattartók (jelentős a juhállomány) élnek itt. A mezőgazdaságon kívül a vállalkozások száma elenyésző, főleg a kereskedelemre és a szolgáltatásokra korlátozódik. A második legnagyobb munkáltató az önkormányzat, rögtön a helyi Kossuth Tsz után. Évente 15 feletti a közhasznú munkások száma, a munkanélküliség pedig eléri a 8-10 százalékot. Sajnos csak három buszjárat érkezik ide a 18 kilométerre levő Bajáról, azok is 40 kilométeres kerülővel. A töltésen ugyanis buszok nem közlekedhetnek. Kevés hát az ingázó, az utazó diákok pedig érettségi- vagy diplomaszerzés után rendszerint nem térnek vissza a faluba.
Büszkék a falubeliek a civil szervezeteikre. Húszfős az önkéntes tűzoltó-egyesület, a labdarúgócsapat a megye III-ban verseng, 180 tagja van a sporthorgász-egyesületnek. A mozgáskorlátozottak 60 fős csoportjából sokan rehabilitációs munka keretében lábtörlőket, szőnyegeket gyártanak. Az aktív lakosság számára és a fiatalok megtartása érdekében is fel kellene fejleszteni a turizmust, fel kellene tárni a falu alatti termálvízforrásokat és újra megnyitni a helyi dolomit- és mészkőbányát.
http://
